2012. január 2., hétfő

Alakulás

Itt az újboli vizsgaidőszak. Ma vagyok túl az első vizsgámon, tehát az állás 1/5 :). Remélem lesz ez 5/5 is. Akkor lennék a legboldogabb. De persze kevesebbel is megelégszem. Az eddigi teljesítményet majd idővel csiszolom, de eddig nagymértékben elégedett vagyok a kialakult helyzettel. Az elkövetkezendő 3 hét másból sem fog állni mint tanulásból és tanulásból és tanulásból. Nem törekszem a maximumra, hanem igyekszem magamhoz képest a legjobbat nyújtani, ami nem mindig a maximum. De hisz azt tőlem sosem fogja kérdezni, ha érteni fogom a szakmám, hogy milyen átlaggal, és milyen jegyekkel zártam az éveim. És amúgyis a gyakorlat fogja bebiztosítani nekem a helyem a világban. Amiből úgyszint nem szeretnék a legmagasabbra jutni. Csak, hogy jusson a megélhetésre. Hogy legyen egy helyes kis autóm, a kutyám/áim egy cica és vagy lakás vagy egy kis házikó kis kerttel. Nem vágyom igazán többre :))). És akár még az én gyalog érkező hercegem is belefér :).
De mindezt méga múlt rejti, de igyekezni fogok, hogy megvalósítsam.

“Meghívlak, hogy gondolkodjunk együtt: Mi az élet célja?
Talán jó lenne, ha mindegyikünk időt szakítana és leülne egy csendes sarokba és megírná élete hátralevő részének forgatókönyvét. Próbáld meg egyszer te is. Szabad kezet kapsz. Beírhatod a siker-kudarc, a könnyek-nevetés, a hosszú élet-a rövid élet, az agónia-extázis összes mennyiségét. Teljhatalmat kapsz az élvezet, a hatalom, a pénz, a hírnév és kapcsolataid felett. Mit tekintenél ideális életnek? Igazából mit akarsz leginkább?
Esetleg segítene, ha leírnád a te „tökéletes napodat”, vagy egy listát írnál arról a tíz tevékenységről, amelyet a legjobban kedvelsz. Ha elmélkedsz azon, amit leírtál, bizonyára tisztábban meglátod legmélyebb vágyaidat és szükségleteidet.
A kérdés ez: Mi az élet célja, a te számodra?”

És az elkövekezendőben válaszolni is fogok erre a kérdésre!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése