De tűr. Úgy döntöttem megkísértem a sorsot és elzárom azt a bizonyos "őt". Gondolkodtam az utóbbi napokban, két biológia tétel közt (vizsgaidőszak, egyetem, rühellem pedig még csak az első), hogy vajon mit tegyek, mit ne. Mi lenne a helyes. Már sok jel segített is benne, például a szűnni nem akaró fejfájás :).
Tehát innentől célegyenesen irány az út, de egy nagy felkiáltó jellel, egy csomóval az "ormányomon" akár az elefántnak, hogy ne felejtsen el valamit. Hogy én se felejtsem el az "őt", az elhalasztottat. Nehogy aztán rájöjjek évek múltán, de hisz nekem volt egy fiókba zárt vágyam, de nincs meg a szekrény. Másé lett az én babám, vágyam?
Ne.Ne.Ne Vagyis nem, nem felejtem el, észbe vésem. Hisz csak halasztódik, késlekedik. Késleltetem az eseményeket akár az irodalomban cselekmény menetének lassítása, új események létrehozása melyek bonyolítják a műveletet. Lesz egy kis epika és egy kis dráma: hisz késleltetés célja mi más, mint a figyelem újraélesztés. Újra éled a figyelmem és akkor a kissé bonyolult életemben, mi alatt sok új dolog történt megjelenik egy új dolog, a hős felvirágozása.
Megjegyzem jelen esetben én lennék a "hős", akinek a dolgait késlelteti az író. Be visz új szituációkba amit maga hív elő, az életem bebonyolítja. Majd pedig ezen események lefutása után felébreszti az elmémben a régi vágyat és újra az leszek, aki egykor voltam csak újabb kiadásban és végre révbe ér. Aztán rádöbben, a hős, hogy az író saját maga, tehát én. És minden egyes léptemet én irányítom, én tervezem, hajtom végre.
Sose hittem, hogy ilyen formában fogalmazok meg majd valamit. Hogy a döntésem egy irodalmi fogalomhoz hasonlítom. Döbbenet, nem de?
(Bár megjegyzem így halkan, nem is tudom, hogy valaki embernek beszélek-e vagy magamnak, bár úgy látom nem magamnak, jó érzés-indirekt meghallgatás, kis pszichológia menet)
Valahogy ennek a bejegyzésemnek a végére számomra tökéletesen illik a blogom címe:
Hidd, hogy a nap holnap is sütni akar!
A nevet pedig innét kapta, ennek a számnak egy részétől, szeretem ezt a számot:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése